Pl. "Majd algusztusba vöszöm ki a szabaccságomat."

Valójában: augusztus. Az év (Gergely-naptár szerinti) nyolcadik hónapjának a neve megint csak latin eredetű, Augustus császár nevét viseli (a képen). A római császárokra általában elég jellemző volt ez a faszagyerekeskedés, tehát az alap, hogy magukról neveztek el az éven belül időszakokat, de Guszti barátunk ennél tovább ment: ugyanannyi napot akart magának, mint Julius Caesar, úgyhogy az augusztus is 31 napos lett, pont, mint a július. Első napja (nem túlzottan meglepő módon aug. 1.) az anyatejes táplálás világnapja (is). Az anyatejes tápláláshoz is kötődik tahóság, az ún. tejfakasztó, amikor is elvileg a dicsőséges kispapának és barátainak talajrészegre kell inniuk magukat, és ettől a kismamának bőségesen lesz teje. Mondani sem kell, hogy a kettőnek még csak a népi megfigyelés szintjén sincs köze egymáshoz, ez csak újabb alkalom, hogy az átlag magyarok valamilyen ürüggyel csinálhassák azt, amit egyébként minden nap ürügy nélkül is (ld. még gólyatábor, gólyabál, vizsgaidőszak-nyitó buli, vizsgaidőszak-záró buli, karácsony, húsvét, újév, szombat, vasárnap, stb.). 

Egyébként az év egyik legnyomasztóbb hónapja. Túl meleg, túlzottan mindenki szabadságon van, és amúgy is már mindenki szomorkodik, hogy vége van a nyárnak (ami egyébként semmivel sem jobb, mint a többi évszak, sőt, meg lehet rohadni a melegtől meg bőrrákot lehet kapni az UV-től). Az egyetemisták jó része a fesztiválokon még "csapatja" egy kicsit, mondván, hogy jön a szeptember, és onnantól tanulni kell, aztán szeptemberben  még kicsit tovább "csapatja", és ez így megy jövő nyárig, amikor megint hivatalosan is lehet "csapatni." Na, így készül nagyjából a diplomás gyökér. Szóval az egész hónap gáz, ahogy van, nekem ilyenkor van a legnagyobb kedvem meghalni. 

Azt, hogy hogyan lett az augusztus algusztus, valószínűleg megint csak a betűk állása magyarázza. Ahogyan a magyar a mássalhangzók torlódását nem tűri, úgy nem tűri a magánhangzókét sem.